Lovagolni tanulok. Ciki, nem ciki a 43 évet jócskán elhagyva ilyen új tevékenységekbe kezdeni, mégis az életem része lett kora ősz óta hetente egyszer nyeregbe pattanni. Persze ebben volt némi diktatórikus külső ráhatás is a lányom, Anna személyében.

Marokkóban ültem lovon párszor, ezzel együtt teljesen elfelejtettem, hogyan lehet irányítani a lovat, hogyan lehet galoppozni. Elias, az oktató, a múltkor nagyot nevetett, amikor észrevette, hogy rám jellemző módon kedvesen kérlelem Lunát, hogy kezdje el végre a sétát.

Luna ahogy meglátta a kezében, azonnal nekiiramodott. No, van még mit tanulnom az irányítás terén...

Múlt héten terepre mentünk ki, hogy végre kipróbálhassuk az eddig csak a karámban begyakoroltakat.

Féltem. Eléggé féltem.

Már láttam magamat leesni, a törött gerincemet, a mentőautót, a sajnálkozó pillantásokat, amikor elindultunk. Két lépés után mégis megnyugodtam.

Ösztönösen alkalmaztam helyesen az ezerszer, sok kínnal megtanult mozdulatokat. Még galoppozni is sikerült az egyik tisztáson. Irányítani, fordulni, indulni, megállni. Mindeközben felszabadultam annyira, hogy már nemcsak magamra voltam képes figyelni.

Akkor amolyan vakuszerűen felvillant, hogy igen, mi hasonlóan tanítjuk az idegen nyelveket, mint ahogy egy felnőtt lovagolni, úszni, biciklizni tanul.

Minden elméleti tudnivalót valós szituációkon keresztül gyakoroltatunk.

Olyan feladatokat adunk, ahol Te is "terepen" érezheted magad, hiszen azonnal használod a tanultakat megfelelő előkészítés után, amelyek az adott kifejezésnek vagy nyelvtani egységnek a használatát nagyon természetes módon követelik meg, így rögzülnek helyesen.

Érdekes látni különben, amikor felnőttként egyszerre működtetjük a tudatos és tudattalan memóriánkat.

Ékes példája ennek, amikor folyamatosan akadályok nélkül beszélgetünk egy ideig partnerünkkel, és hirtelen megakadunk, mert olyat szeretnénk mondani, ami azonnal nem előhívható a memóriánkból, például egy odaillő szó vagy tényanyag, ami a beszélgetéshez kapcsolódik, és elkezdjük tudatosan keresni azt a már meglévő tudástárunkban, majd pár pillanat múlva folytatjuk a megkezdett mondatot.

A jó értelemben vett "ördögi kör" ilyenkor pedig beindul, hiszen kötöttük valamihez a kifejezést/nyelvtani szerkezetet, így egy következő hasonló helyzetben már szinte tudattalanul fog eszünkbe jutni.

Arra ösztönzünk Téged pont ezért, hogy a tanultakat a hétköznapi életedben is azonnal használd, például ha ételekről tanulsz, a bevásárló listát idegen nyelven állítsd össze, beszélgetés során tudatosan használd az újonnan tanult nyelvtani szerkezetet, még azzal együtt is, ha közben picit sete-sutának érzed magad. Szabad sutának (is) lenni.

Nincs olyan, hogy "ciki", hiszen bármilyen tudás magabiztossá tesz, komfortosabbá teszi az életed. Szóval, Hajrá!